Mindenki a fejét fogja, hogy mi történik az euróval, amikor a 400Ft.-os szinten táncol a forint. Még azok a cégek magánszemélyek is, akiknek Euróban van bevételük. Mert hiába magas az árfolyam, ha közben a magas magyar infláció „megeszi” az extra árfolyam nyereséget.
Hobbi traderként, több mint 10 év kereskedési tapasztalattal az IB-nél, szeretnék megvilágítani néhány fontos dolgot, ami a jelenlegi helyzethez vezetett.
Érdemes elolvasni, mert nem csak a németországi autóvásárlással függ össze, hanem a jelenlegi magyar és nemzetközi pénzpiaci helyzettel. Ez főleg a fiatalabb generációnak érdekes, akik a 2008-as válság utáni tőkepiaci bikapiacon nőttek fel.
Két és fél éve már publikáltunk egy tényfeltáró cikket a forint és euró varázslatos viszonyáról (itt). Ismerve a gazdasági színtereket, borítékolható volt a 400Ft.-os euró árfolyam.
Ezen felül beszélni fogok a jövőről és a kripto valutákról, érdemes velem tartani.
Viszont, ahhoz, hogy megértsük, a jelenlegi helyzetet vissza kell tekintenünk a történelemben. Mindezt úgy tesszük, hogy csak a leglényegesebb dolgokat említjük és azokat is konyhanyelven.
Barter üzlet
Sokáig az emberek pénz nélkül kereskedtek, ámde az nehézkes volt. A juhász, aki egy darab agyagtálat szeretett volna venni gondban volt. Mert vagy egy juhot ad egy tálért, amivel igen rosszul jár, vagy 500db. anyagtálat kap, amire nincs is szüksége.
Ezért idejekorán megjelentek a különböző szimbolikus fizetőeszközök, mint kagylók, meg féldrága kövek.
Ezt váltották a vert, majd préselt pénzérmék.
Ezüst és Aranypénz
Fontos tényező a nemesfém érmékkel kapcsolatban, hogy szinte a kezdetektől már különböző önkényes nagyhatalmak uralták a gyártás jogát, mint Julius cézár. (ez a ritka „Eid – Mar” változat pár hete egy zürichi árverésen 2 millió dollárét kelt el)
De a római birodalomban sem volt mindenkinek aranypénze, volt sárgaréz, vörösréz, bronz, meg persze ezüst is. Ezekhez természetesen a szükséges nemesfémeknek is rendelkezésre kellett állnia nyers állapotban.
Papírpénz bevezetése
A világ első papírpénzét Kínában a Song Dinasztia alatt Krisztus után 997-ben nyomtatták. A mérete egy A4-es papíréval volt egyenlő.
Hosszú várakozás után Európában először 1661-ben Stockholmban, Svédországban nyomtatták az első papírpénzt. (A pénzintézet neve Stockholms Banco, Sweden’s volt)
Ez a papírpénz hatalmas siker volt, ami egy meglehetősen nagy bukással végződött. De ne felejtsük Svédországot, később újra érdekes lesz a történetben.
A Stockholms Banco, Sweden’s bank célja az volt, hogy a sok nehéz és helyigényes arany és ezüst érmét egy könnyebb érmével váltsa ki. Ugyanakkor ezt a betétesek úgy látták, hogy az új érme kevesebb nemesfémtartalommal rendelkezik mint a régiek, ezért átverést szimatoltak. Ebből adódóan elindult a pénzkivételi roham a Stockholms Banco-nál.
Mondani sem kell, hogy a bank nem tudta visszaadni a betéteseknek a fémérméket, mert azok jó része hitelként ki volt helyezve. (Egyszerű üzleti modell volt: betétre 5%, hitelre 10%, a kettő közötti volt a bank profitja.)
A bank megrohanása miatt szükségmegoldásként a Stockholms Banco egy betétesi bizonylatot / certifikátot állított ki a betétről, ami feljogosította tulajdonosát, hogy felveheti az aranypénz betétét.
Hamarosan nagyon kedvelt lett ez a banki bizonylat, olyannyira, hogy nem csak betétesi igazolás volt, hanem bárhol lehetett vele fizetni. Ez a publikus kereskedelmi forgalom avanzsálta ez a „banki váltót” papírpénzé. Mindenhol elfogadták, mert ismerték és megbíztak a bankban, tudták, ha bemennek megkapják az ellenértéket aranyban. Kicsit naivak voltak, jól gondolták?
Fedezett nélküli pénznyomtatás
A speciális dolog ebben a banki bizonylatban, első papírpénzben az volt, hogy a bank úgy döntött, hogy nem kell neki betétes ahhoz, hogy hitelt adhasson ki valakinek. Itt kezdődött a játék, ismerős?
Ergo nem volt annyi aranypénz a széfjükben, mint amennyi tinta a tollukban.
Ez volt az első eset, amikor egy bizalomra épülő fizetőeszközt vezettek be. Tehát nem a fizikai érték volt a fontos, hanem a kiállító fizetőképességébe vetett hit.
Aztán az elővetkező években a bank kicsit magasabb fordulatra állított a nyomdát. Mondanom sem kell, hogy aranynak nyoma sem volt náluk, de a papírpénzük elárasztotta a svéd pénzpiacot. Ennek az eredménye lett, hogy a Stockholms Banco tartozás cetlije erősen veszített az értékéből, ezt ma inflációként ismerjük.
A story vége az lett, hogy 1664-ben a Svéd kormány úgy döntött, hogy minden betétet vissza kell fizetni és a tartozás cetliket, papírpénzt komplett vissza kell vonnia piacról. Johan Palmstruch a bank tulajdonos-alapítóját a svéd bíróság hűtlen kezelésért 1668-ban életfogytiglanra ítélte (akkor még szó szerint) aki 32 év börtön után életét vesztette.
Aranytartalék a bankokban
Haladva tovább a történelemben. A Bank of England 1694-es megalakulását követően 1696-ben megindult a gépesített pénzverés (The Great Recoinage) Angliában. A korábban kézzel vert ezüstpénzek fokozatosan kiszorultak a forgalomból a géppel vert aranypénzek javára, mely elősegítette egy nem hivatalos aranystandard rendszer kialakulását.
1717-ben Sir Isaac Newton az angol pénzverde igazgatójaként az ezüstöt leértékelte az arannyal szemben. Nagy-Britanniát szintén egy nem-hivatalos aranyalapú rendszer alá helyezve. Az „aranystandard rendszer”-t definíciója szerint vizsgálva, nem beszélhetünk igazi aranystandardról a 18. században, hiszen a törvényes fizetőeszköz mögött nemcsak egyetlen nemesfém állt. A papírpénz / váltó esetenként nem volt aranyra váltható, illetve nem állt mögötte törvényes fedezet sem. (meglepő módon)
Németországban rögzítették az arany árfolyamát először, 1871-ben a francia-porosz háború után. Az aranystandard rendszerhez a legtöbb ország még az 1870-es években csatlakozott.
Az Egyesült Államok a bimetallisztikus rendszerről (melyben a pénzegység értéke aranyban és ezüstben is megadható) 1834-ben véglegesen áttért az aranystandard-ra. Majd 1900-ban jogilag is rögzítették a változást azáltal, hogy a Kongresszus elfogadta az aranystandard törvényt.
Klasszikus aranystandard
Az 1880 és 1914 közé eső periódust nevezzük „klasszikus aranystandard” rendszernek, ahol az aranyvaluta rendszer nemzetgazdaságokat átfogó világgazdasági rendszerként funkcionált. Ebben az időszakban az országok nagyobb része (változó mértékben) az aranyhoz volt kötve, illetve korábban nem látott gazdasági növekedés vált jellemzővé az áruk, a munka és a tőke viszonylag szabad kereskedelmével.
A klasszikus aranystandard rendszer vége
1914-ig az Egyesült Államok, és a legtöbb európai ország a klasszikus aranystandard rendszer szerint működött, ami éppen hanyatlása előtt, 1913-ban volt a csúcsán. 1914-ben a Bank of England felfüggesztette az aranystandard használatát, és bár a konvertibilitás jogilag nem volt felfüggesztve, morális rábeszéléssel, jogi gyakorlattal és szabályozással ugyanazt érték el.
Az első világháború kitörésekor a kormányok limitálták az arany szabad áramlását és sok érmét vontak be, főleg Nagy-Britanniában és Franciaországban. Habár hivatalosan nem függesztették fel az aranyalapú rendszert, gyakorlati értelemben az mégis megszűnt. Az Egyesült Államok után Franciaország, Németország, Belgium és Olaszország hagytak fel az aranystandard rendszerrel, és kezdtek papírpénzt kibocsátani, hogy finanszírozni tudják a háború költségeit, a katonai költségvetési hiányt.
1914 – 1918: az első világháború idején
Az első világháború szétzilálta az aranyalapú valutarendszert. A hadi kiadások fedezetlen pénzkibocsátásba és államadósságba hajszolták az államokat. A hadviselő országok importjukért jelentős részben arannyal fizettek. A háború finanszírozásához egyre nagyobb mértékű és egyre kevesebb nemesfémfedezettel rendelkező papírpénz kibocsátást alkalmaztak. Különösen a vesztes országok készletei csökkentek, az Osztrák–Magyar Monarchiáé gyakorlatilag megszűnt. Az európai bankok a háború alatt a pénzhelyettesítők aranyra váltását felfüggesztették. Belföldön az arany a kincsképzés eszközévé vált, eltűnt a pénzforgalomból.
1918 – 1939: két háború közti aranystandard
Az első világháború után a győztes államok igyekeztek visszaállítani a korábbi pénzrendszert, helyreállítani a megingott bizalmat, és visszaállítani az aranyalapot. A visszatérés vagy egyáltalán nem sikerült, vagy csak részben valósult meg. (Magyarországon a XX. század mindhárom valutarendszere: a korona, a pengő és a forint elvben aranyalapú valuta volt, az aranystandard működésének azonban csak az 1914 előtti korona felelt meg.)
Ez az új rendszer azonban már nem működött olyan stabilan, mint elődje. Az aranystandard visszaállításával megpróbálták létrehozni egy, a korábbihoz hasonló rendszert, ez azonban csak késleltette az aranystandard rendszer végső válságát. A két világháború között sikertelen visszatérésnek oka az inflációban, országok leértékelési versenyében, és az 1929-33-as világválságban keresendő. Az aranystandardra való visszatérést gátolta az arany korlátozott mennyisége. Azaz, hogy ásványi kincsként nem lehetett korlátlanul előállítani, mint a papírváltót.
Az Egyesült Államok látványosan visszafogta külföldi hitelezéseit, illetve befektetéseit. Ez számos országot arra kényszerített, hogy valutáját leértékeléssel vagy árfolyamellenőrzés-bevezetésével védje, és ezáltal kezelni tudja a rövid lejáratú források hirtelen felmondásait, visszavonásait.
Great Depression
Azért, hogy segítsen a Nagy gazdasági világválság (Great Depression) leküzdésében. Az 1930-as évek elején a növekvő munkanélküliséggel és a spirális deflációval szembesülve az Egyesült Államok kormánya úgy vélte, hogy keveset tehet a gazdaság felserkentése érdekében. Az Egyesült Államoknak és más kormányoknak a kamatlábakat magasan kellett tartaniuk, hogy megakadályozzák az embereket, hogy betéteiket készpénzre váltsák és ezáltal az aranyellátást kimerítsék, azonban így túl drága lett emberek és a vállalkozások számára a hitelfelvétel.
Így 1933-ban Franklin D. Roosevelt elnök megszakította a dollár és az arany közti kapcsolatot, lehetővé téve a kormánynak, hogy pénzt pumpáljon a gazdaságba és alacsonyabb kamatlábakkal operáljon. “A legtöbb közgazdász egyetért azzal, hogy 90%-ban az arannyal való szakításnak köszönhető, hogy az Egyesült Államok kijött a „Nagy Depresszióból” Az Egyesült Államok 1971-ig továbbra is engedélyezte a külföldi kormányoknak, hogy dollárt cseréljenek aranyra, ám ekkor Richard Nixon elnök hirtelen megszüntette ezt a gyakorlatot, így megakadályozva az USA aranytartalékának növekedését.
Bretton Woods-i időszak
1946 és 1971 között az országok a Bretton Woods-i rendszer szerint működtek. Az amerikai javaslatnak megfelelően, és amerikai felügyelet alatt létrehozták az aranydeviza-rendszert. Ennek lényege az volt, hogy az USA garantálta a dollár aranyra való korlátlan átválthatóságát, mégpedig rögzített árfolyamon, míg a többi állam a dollárhoz (így közvetve az aranyhoz is) köti nemzeti valutájának értékét.
A dollár intervenciós sávja plusz, mínusz egy százalék volt, ha az árfolyam kilépett a sávból, akkor az országok intervenciót alkalmazhattak. Amíg a fejlett ország valutái vissza nem nyerték (egymással és a dollárral szemben) teljes konvertibilitásukat, vagyis nagyjából az ötvenes évek végéig gyakorlatilag az USA-dollár volt az egyetlen intervenciós valuta, azaz voltaképp egyfajta „arany-dollár standard” volt érvényben.
Az aranydeviza-rendszer tehát többé-kevésbé rögzített, de kiigazítható, vagyis úgynevezett „kiigazíthatóan rögzített”, azaz „adjustable peg” árfolyamrendszer volt, amely megengedte, sőt megkívánta alapvető egyensúlytalanságok keletkezése esetén az árfolyamok módosítását. A gyakorlatban azonban a kormányok meglehetősen vonakodtak le- vagy felértékelni nemzeti valutájukat, hacsak kifejezetten rá nem kényszerültek. Ez megfosztotta a Bretton Woods-i árfolyamrendszert annak tervezett és remélt rugalmasságától és a fizetési mérlegek „kiigazítására” felhasználható, illetve hivatott szerepétől. Ezen felül tág teret biztosított a spekulációs pénzmozgásoknak, amelyek az árfolyamváltozásokra vonatkozó várakozásokhoz fűződtek. Az ilyen destabilizáló, ún. „forró pénz” mozgások maguk is hozzájárultak azután az aranydeviza-rendszer összeomlásához.
A központi bankok aranytartalékai csökkenni kezdtek, az USA krónikus fizetési mérleg hiánya aláásta a dollárba vetett bizalmat, ráadásul az országok az árfolyamokat nem tudták a korábbiakhoz képest befolyásolni.
Az USA elvált az aranytartaléktól
Végül 1971-ben Nixon elnök az azóta is sokat vitatott mesebeszédében közölte a lakossággal és a világgal, hogy megválnak az aranystandardtól. Azaz, hogy a nyomatott papírpénz mögé nem kell aranytartalék.
Mondván, hogy a további nagyarányú dollárkiáramlások megfékezésére az USA kormánya felfüggeszti a dollár aranyra való átválthatóságát, ezt követően felemelték az arany árát, ami gyakorlatilag a dollár leértékelését jelentette. Az átválthatóság megszüntetésének hírére a legtöbb ország áttért a saját valutájának szabad lebegtetésére.
A valóság azonban az, hogy a Franklin D. Roosevelt-es pénznyomtatása után már nem is igazán volt aranystandard, amit aztán Nixon 1971-es beszéde tett hivatalossá.
Szimbolikus aranytartalék
Azóta szinte miden országnak szimbolikus aranytartaléka van, legalább is a nyomatott és forgalomban lévő papírpénz mennyiségéhez képest.
Az USA-nak jelenleg 30.571.528.350.980 dollár nemzeti tartozása van. (nézze meg élőben) Emellé hivatalosan az Egyesült Államok 8.300 kg. aranytartalékkal rendelkezik.
Egy kis matek:
A mai napon 1 kg. arany piaci ára = $ 57,436. Ha ezt felszorozzuk 8.600 kg.-al, akkor ezt az eredményt kapjuk: 493.949.600 dollár. Ennyit kapna az USA a mai napon az aranyáért.
Tartozás = 30.571.528.350.980 USD
Arany = 493.949.600 USD
További kommentet a számok nem igényelnek.
(Megjegyzés: Az U.S.A másodpercre pontos nemzeti tartozásának mértékét itt kísérheti figyelemmel.)
Petrodollár
Aztán a 70´-es években még egy fontos dolog történt, mégpedig az, hogy az OPEC országok az amerikai dollárt jelölték meg olajkereskedelmük elszámolási valutájának.
Ez annyit jelent a gyakorlatban, hogy aki az OPEC országoktól szeretne olajat vásárolni, annak előtte USD-re kell váltania a saját nemzeti valutáját. Ezzel folyamatos keresletet biztosítva az USA dollár felé, amit közben bőszen nyomtatnak.
Emellett sokan féltek a rubeltől, ezért az oroszokkal is USD-ben kereskedték az olajat. Oroszország nem OPEC tagállam, de a 13 OPEC tagállam együtt szignifikáns hangsúllyal van az olajpiacon.
Az USA gondban van azzal, hogy a jövőben az olaj már nem lesz a leginkább fogyasztott árucikk. Amint a petrodollár összeomlik, az Egyesült Államok számára valóban nehéz lesz gazdaságát legfelsőbbként fenntartani.
Euró bevezetése
Az európai vezetők 1991 decemberében a Maastrichtben (Hollandia) tartott Európai Tanácson fogadták el a közös valutát. Majd közel 10 évvel később 1991 január 1.-én került bevezetésre, de fizikálisan csak 2002 január elsején debütált 12 európai uniós országban, többek közt Németországban.
EUR vs. USD
Fikció vagy nem, az USA nem nézte jó szemmel az Európai Unió fejlődését és saját valutáját. Az Euró stabil valutaként kezdet, nagy világpiaci bizalommal.
Míg az USD-ből a 100 dolláros volt a legnagyobb címlet, addig az Euróból 500-as is volt. Ahogy Frei Tamás is írta az egyik könyvében, a világ feketepiaca is kezdet átállni az euróra, mert egyszerűen 5 raklapnyi dollárt 1 raklapon tudtad szállítani euróban.
Úgy képzeljük el, hogy az Escobar féle Mexikó drogbandák annyi pénz keresnek egy héten, hogy csak befőttes gumira, amivel összefogják a pénz heti 20.000 dollárt költenek. Az hány csomag befőttes gumi?!
Persze a pénz nagy részét nem raktározták, hanem visszament a reálgazdasága, ahogy az egyik hajdani alvilági vezető monda. Miami-t Floridában, a 80-as években a kokain pénzekből építették. Izgalmas utána olvasni.
Visszakanyarodva az euró és amerikai dollár viszonyához, kezdetben 1 euróért 1,6 amerikai dollárt lehetett kapni, tehát egy erős, stabil, és könnyen szállítható pénzről beszélünk. Ráadásul a forgalomban lévő euró címletek mintegy 90%-a van 500€-os címletben, tehát a kereskedelemben lévő kisebb euró címletek csak a jéghely csúcsa.
Ez nyilván nem mindenkinek tetszett, ezért az 500€-ast kivezették a kiskereskedelmi forgalomból (amiről anno szintén írtunk). Most a 200 eurós címletet tervezik kivezetni a piacról.
Fogalmazzunk úgy, hogy az Európai Unió addig jó barátja az USA-nak ameddig nem sérti az érdekeit.
2008-as válság
A 2001-es dot com lufi felrobbanása után, ismét elkezdték fújni a lufit a pénzpiaci nagy játékosok, csak most ingatlanok, „ninja hitelek” és derivatívek formájában.
Ennek eredményeként 2008-ban beszakadtak a tőzsdék és az ingatlanpiacok. Ezt orvosolva a központi bankok, mint az amerikai FED nullára vágta a kamatokat, majd pénzpiaci eszközvásárlásokba kezdett a nyomatott játékpénzével.
Megörülve a pénzpiacok, hogy ingyenes pénz hullik a piacra, éledezni kezdtek a tőzsdék, miközben milliók veszítették el az ingatlanjaikat. Ekkor durrant fel Magyarországon is a svájci frankos lakás és autóhitel is.
Akkor senki sem hitte, hogy 10 év lesz a talpra állás, azonban a világ vezetői ismét tanúbizonyságát tettek hozzáértésükről.
A világtörténelem leghosszabb ciklusában tartották 0% közeli állapotban a banki alapkamatokat, ezzel tönkre téve minden spóroló embert. A cégek ingyen hitelekben úsztak, miközben lassú, de végzetesen emelkedő infláció indult.
Inflációként azt a fogalmat ismerjük, hogy minden fizikális terméknek emelkedik az ára, míg a fedezet nélküli un. FIAT pénz (nem az autó) erős mélyrepülésbe kezd.
Melyet úgy orvosolnak a kormányok, hogy még több pénzt nyomtatnak.
A nyomda nem megy örökké
A kamatokat az első három év után emelni kellett volna, hogy 5 év után 3-5% szinten legyen, de nem ezt tették. Megvárták míg belesétálunk a pandémiás helyzetbe, majd az orosz – ukrán feszültségbe.
Eközben az amerikai vezetés is harcol a dominanciájukért, hogy fel ne pukkadjon a léggömbjük, amit feljebb ecseteltünk. (arany, petro-dollár, katonai dominancia, stb.) A víz alá akarják nyomni a többi globális játékost és fizetőeszközt, komoly a tét mindenkinek.
A Bitcoin jelenség
Közvetlenül a fent ecsetelt 2008-as amerikai bankválság kirobbanása után jelent meg a bitcoin. Egy nyílt forráskódú digitális fizetőeszköz, kriptovaluta, amelyet 2009. január 3-án egy ismeretlen (fórumos nevén Satoshi Nakamoto) bocsátott ki.
A bitcoin nem függ központi kibocsátóktól és hatóságoktól (mint jegybankok és állami szervek), sem egyéb megbízható harmadik féltől, mivel a peer-to-peer hálózat csomópontjai által tárolt elosztott adatbázisra támaszkodik. Az adatbázis tartalmazza a fizetések adatait, garantálva az elektronikus fizetőeszközökkel szembeni alapvető követelményeket. A biztonságot digitális aláírások és proof-of-work rendszer adja.
A bitcoinok biztonságosan tárolhatók egy pénztárcafájlban, személyi számítógépen, mobiltelefonon, külső adathordozókon vagy felhő alapú szolgáltatóknál, küldésükhöz és fogadásukhoz pedig csak a küldő illetve a fogadó bitcoincíme szükséges. A peer-to-peer felépítés és a központi irányítás hiánya megakadályozza bármilyen hatóság számára, hogy a forgalomban levő pénzmennyiséget és tranzakciókat kontrollálja vagy befolyásolja, ami lehetetlenné teszi a manipulációt és infláció gerjesztését.
Nem hivatalos jellege miatt ISO kódja nincs, de általánosan használt megjelölése a BTC.
Bírálói szerint a bitcoin nem rendelkezik a pénz fontos funkcióival, nincs mögötte gazdasági háttér, értéke kizárólag a benne hívők szubjektív ítéletétől függ. Az iránta fennálló bizalom megroppanása esetén gyors bukás lehet a sorsa.
További súlyos bírálat éri a bitcoint brutális energiaigénye miatt, ami 2018–19-ben magasabb volt egyes közepes országok energiafogyasztásánál is. Ezért kritikusai szerint a bitcoin egy nagyon drága megoldás egy nem létező problémára.
Magyarország és az Euró
Ahhoz, hogy egy ország hivatalosan bevezethesse az eurót különböző kritériumokat kell, hogy teljesítsen. Ugyanakkor az is kérdés, hogy látva a Görög drámát mennyire szeretné például Lengyelország, Csehország vagy éppen Magyarország bevezetni az eurót.
Hivatalosan jelenlegi 5 maastrichti kritériumot nem teljesíti Magyarország. A legnagyobb gond, hogy a magyar infláció a célértéknél sokkal magasabb. Illetve, hogy 2 évig nem térhet el +/- 15%-nál többet a forint árfolyama a meghatározottól.
De valójában, ha valamelyik uniós ország komoly elkötelezettséget mutat az Euró bevezetésére, mint most Bulgária és Horvátország (akinek szintén a magyar szinten van az államadóssága) akkor az EKB szemet huny bizonyos gazdasági mutatók felett.
Az igazság valahol középen van, hogy hazánk sem törekszik bevezetni az Eurót, de a mutatók sem annyira rózsaszínűek.
Az euró bevezetése ebből kifolyólag alapvetően politikai döntés kérdése. A mindenkori kormány például olyan politikai célok megvalósítására használhatja, amiből politikai előnyt tud kovácsolni. (mondta Török Zoltán a Raiffeisen Bank vezető elemzője)
HUF és EUR árfolyam
Nem szívesen mondom, de az elmúlt években nem az euró árfolyama emelkedett, hanem a forint romlik folyamatosan.
A forint elvált minden más valutapártól és folyamatos lejtmenetbe váltott, melyet mindenki érez. Erről beszéltünk a feljebb említett analitikus publikációnkban évekkel ezelőtt.
Mi kell a forint stabilizálásához?
Ahhoz, hogy egy fizetőeszköz stabil vagy erősödő tendenciát mutasson az alábbi szempontok szükségesek:
1., Az országba vetett nemzetközi bizalom, ezáltal a valutájába vetett erős hit (pl. Svájc)
2., A kormány hosszútávon biztonságot és kiszámíthatóságot nyújt a nemzetközi befektetőknek
3., Nemzetközi szinten kedvelt az ország, mindenki potenciális partnernek tekinti
4., Alacsony korrupció
5., Erős export és import képesség, többrétű piaci szereplő (nem 1 – 2 húzóág)
6., Innováció, ezen felül innováció, és még egy kis innováció
Kriptóvaluták
A Bitcoin hullámvölgyekkel megfűszerezett sikere óta sokan mások is szeretnének egy szeletet a kriptóvaluta tortából.
Amikor megjelenik egy új(abb) kriptópénz gyakran mint az új Bitcoin úgy harangozzák be, hogy kedvet csináljanak a vásárlóknak. A Bitcoin kibocsájtási ára 0 dollár volt, aztán 2010-ben egy ideig 9 cent értékben kereskedték.
Nem sokkal később 2010-ben áttörte a lélektani 1 dolláros határt, majd 2010 és 2013 között 13-14 dollár között forgott a piacon.
2013-ban áttörte a 100 dolláros értéket, 2017-ben az 1.000 dollárosat, később 2019-ben a 10.000 dollárosat is. Ezek után 2021-ben egy ideig 68.000 dolláros áron ment a Bitcoin.
A Bloomberg szerint hosszútávon 146.000 dollár is lehet az ára, de fundamentális szemmel akár nulla is, csak úgy mint bármelyik FIAT pénznek.
Nem meglepő módon különböző blokklánc alapú fizetőeszközök jelentek meg a piacon, ami lényege, hogy egy folyamatosan növekvő és elosztott adatbázis rögzít minden tranzakciót. Mind ezt úgy, hogy a fizető és kedvezményezett felek azonosító kódjait rögzíti, míg azok identitása anonim marad.
Ebből adódóan a világ kormányai (vagy világkormány) nem nézi jó szemmel, ezért eltökélt szándékuk, hogy saját maguk digitalizálják a papírpénzt.
Ezt olyatén módon már el is kezdődött évekkel ezelőtt, hogy a bankok minden 1 euró betétre 10 euró hitelt tehetnek ki, azaz 1:10-es tőkeáttétel dolgoznak. Ezáltal a nem létező pénzt „legenerálják” digitális számok formájában. Mászóval már papírpénz sincs.
Időközben sok különböző kriptóvaluta jelent meg a piacon, az alábbiak a legismertebbek:
- Bitcoin (BTC)
- Binance Coin (BNB)
- Cardano (CARD)
- Solana (SOL)
- Litecoin (LTC)
- Ethereum (ETH)
- Tether (USDT)
- Dogecoin (DOGE)
- Ripple (XPR)
- Mondero (XMR)
A tévedés
Néhány kulcsfontosságú dolgot azonban gyakran figyelmen kívül hagynak az emberek, főleg a hirtelen meggazdagodás reményében:
- A Bitcoin mögött nincsen bank vagy egy ország, esetleg egy SEO akit bármikor leléptethetnek, vagy botrányos dolgokat posztol a twitteren.
- A többi kriptópénz mögött viszont igen, így sajnos nem szabad az emberi faktort ignorálni. (Lásd: Bernie Madoff, Enron, vagy a mostanában történt német Wirecard botrány)
- A Bitcoin megalkotója ismerve az emberi gyengeséget 21 millió darabban limitálta a Bitcoin mennyiségét. (2022 januárjáig 18,9 millió Bitcoin lett kibányászva) Más kriptóvaluták ilyen limittel nem rendelkeznek.
A Bitcoin-en kívül semelyik másik kriptópénz ez idáig nem rendelkezik hasonló paraméterekkel, amivel pont a lényeg veszik el.
A papírpénz kivezetése
Nem lopják a napot a világ vezetői és bankjai sem. 2017-től a világon másodikként Svédországban a Riksbank bocsájtotta ki a digitális koronát „e-krona”-t, amire a Svéd nemzeti bank vállal felelősséget. (az első az Off-shore cégekről híres Bahama volt, a „Sand dollar”-al, azaz homok dollárral.)Látta már valahol ezt az épületet? Esetleg feljebb ebben a cikkben? Tudja melyik a Riksbank jelenlegi épülete Svédországban? Hát persze, az egykori Stockholms Banco, Sweden’s.
A Hollywood-i filmeknél is, ha az első rész sikeres volt, akkor bíznak benne, hogy egy 2. és 3. részt is eladhatnak.
Közben csöndben az Európai Unió is és az Egyesült Államok is előkészítette e-euro-t és e-usd-t.
Ezzel párhuzamban a központi bankok 80%-a tervez világszerte un. pilóta teszteket a digitális fizetőeszközökre történő áthalásra.
Lényeges megemlíteni, hogy a jövőben a kártyával vagy készpénzzel történő fizetés nem szabadon választott lesz, hanem központilag meghatározott.
Ennek jele évek óta érződik Németországban, folyamatosan szüntetik meg a kasszákat, aki készpénzzel szeretne fizetni, annak a büntetése egy 20 perces várakozás.
Természetesen mindennek megvan a megfelelő ideje, szívesen senki sem mond le a késpénzes anonym fizetésről. De, ha a digitális pénzt egy hatalmas infláció vagy háború idején, mint világmegmentő állítják be, akkor problémamentesen lehet tovább csorbítani az emberek szabadságjogát.
Persze mondhatnánk, hogy nem mindegy hogy fedezet nélküli színes papír vagy digitális pontok formájában van pénzünk. Alapvetőleg igen, azonban Németországban már a saját számlájára sem tehet be az ember 10.000€-nál nagyobb összeget, azonnal hivatalos igazolást kérnek az eredetről.
Voltaképpen az állam és a bankok nem rendelkeznek fedezettel, azonban minden pénzmozgást monitorozni akarnak. Erre mondhatjuk, hogy úgy sincs rejtegetni valónk, de azt is tudják, majd, hogy hány gramm csokoládét evett a gyerek és, hogy nyaralásnál mi volt a desszert a sült hal után.
Nyilvánvalóan ezt nem mindenki szeretné elfogadni, ezért az alternatív digitális megoldások erőre fognak kapni.
Cash out
Gyönyörű eredményeket lehet elérni a kriptóvaluták árfolyam növekedésével, azonban ezek készpénzre vagy bankszámlára történő konvertálása promlémás.
Nagyobb tárgyakat, mint autót kriptovalutáért nehézkes vásárolni, ha meg bankszámlára érkezne egy nagyobb összeg, akkor a pénzintézetnek is jelentési kötelezettsége van.
Ha igazolható árfolyamnyereségről van szó, akkor magánszemélyeknek 15% SZJA terheli, de javasoljuk szakirányú könyvelővel konzultálni.
Mi van a forinttal?
Elérkeztünk a németországi autóvásárlás témájához. Meglátva a 420 forintos Euró árfolyamot kétszer meggondolja az ember, hogy mit, mikor és hol vegyen.
Elsőre azt gondolhatjuk, hogy az autóbehozatal Németországból mindenképpen költségesebb, mint otthon vásárolni új vagy használt autót.
Ugyanakkor az új autó importőrök is kénytelenek euróban fizetni a gépkocsikért, csak úgy, mint akik használt autó behozatallal foglalkoznak.
Látván a magas árakat, a magyarországi használt autók árai is sajnos emelkednek, méghozzá rohamosan. Az infláció minden piaci szegmenst érint.
Ugyanakkor fontosnak tartom megemlíteni, hogy a jelenlegi inflációnál szignifikánsan is volt már magasabb infláció Magyarországon.
Ajánlom mindenkinek az egyik kedenc pénzügyi oldalamat, itt megnézhetjük a világ, köztük Magyarország szinte összes historikus és jelenlegi pénzügyi mutatóját. (www.tradingeconomics.com) és közvetlenül a magyar mutatókat itt érheti el.
Előbb – utóbb az energia árak is elszabadulnak, ahogy itt Németországban 2 euró körül van 1 liter üzemagyag ára. Korábban a gázolaj 1 – 1,30 € között volt, tehát 80%-os emelkedésről beszélünk, mely érinti az áruszállítást, élelmiszerárakat, és persze az autózást is.
Az ABN-re mindig számíthat
Ami jó hír, hogy rengeteg egyre jobb és olcsóbb elektromos autó kerül a piacra, amivel aztán megfelelő mennyiségű használt is lesz. Az elektromos autó behozatal Németországból egyre kedvezőbb lesz, mert nem mennek kuriózum száma.
Nálunk az ABN-nél is az elmúlt öt évben egyre több elektromos autót rendelnek a kedves ügyfeleink. A másik érdekes jelenség, hogy a pénz romlásával egyre többen keresnek nálunk oldtimer autókat ami nem csak jó befektetés, de nagy élmény is. Az autókért nem kell kiutazni, egyszerűen pár kattintással kulcsrakészen meg lehet rendelni, legyen akár új vagy használt autó.
Nagy előny, hogy tiszta elektromos autókra a regisztrációs adó és a vagyonszerzés illeték (átíratás) külföldi autóvásárlás esetén is nulla.
Ráadásul otthon zöld energiáról is lehet tölteni, amit szerintem az egész unióban hamarosan rengeteg támogatás fog segíteni.
Nézze meg autókereső menünket és kérjen díjmentes ajánlatot most.
Soha sem késő
Készülnek a világvezetők egy mesterséges globális „nagy újraindítás”-ra, ami „great-restet”, néven ismert.
Amitől tartok, hogy ugyan azzal a gondolkodással nem lehet megoldani a problémát, amivel előidéztük, ahogy Albert Einstein nagyszerűen fogalmazott. (“Problems cannot be solved with the same mind set that created them.” )
